GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK:

Szakértői bizottsági munkánk sokrétű és összetett, minden eset egyedi elbírálás alá tartozik a törvény adta kereteken belül. Jelen információk nem minősülnek hivatalos tájékoztatásnak, állásfoglalásnak, semmilyen vitás- peres kérdésben nem használhatók fel! 

(a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26) EMMI rendelet aktualitásai alapján adott válaszaink) 

Miért kellett jönnünk vizsgálatra? (első vizsgálat esetén)

- A gyermek első vizsgálatát hivatalból kérte meg a gyermek intézménye, mely vélhetően szülői beleegyezéssel történt, vagy korai időszakban, szakorvos javaslatára, szintén szülői beleegyezéssel. Vagy a járási pedagógiai szakszolgálatok kezdeményezésére érkeztek vizsgálatra, melyet eredetileg szintén a gyermek intézménye (szülő) kezdeményezett.

- Amennyiben a gyermekkel a szülő Kórházi Rehabilitációs Szakrendelésén megjelent, előfordulhat, hogy az ott dolgozó szakorvos hivatalból javasolja a gyermek korai gondozásba vételét, melyet a szülő beleegyezését írásban is megerősít.

Kérheti-e a gyermekem vizsgálatát az óvoda/iskola a beleegyezésem nélkül?

- Igen. Általában ha az eljárást nem a szülő, hanem a nevelési-oktatási, a szakképző intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, vagy a gyámhatóság kezdeményezi, a vizsgálat akkor is a szülő egyetértésével indulhat. Ekkor az intézmény köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.

Viszont! Szülői egyetértés hiányában a vizsgálatot kezdeményező intézmény a Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri. A pedagógus az oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről gondoskodni és eszerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz a beleegyezése nem szükséges, a megadott vizsgálati időponton meg kell jelenni.

Az óvodai nevelésbe való átkerülés előtt, ha gyermekem korai fejlesztés miatt már benne van a rendszerben, szükséges-e a vizsgálata, vagy automatikusan átkerül az óvodába?

- Törvény által előírt jogszabálynak megfelelően mindenképpen szükség van a gyermek számára  lezáró komplex vizsgálatra, hogy az óvodai nevelés elkezdődhessen. A gyermekre vonatkozó, érvényes szakértői véleményben benne van a felülvizsgálat időszakára vonatkozó tanév, ami szeptember 01-jén indul, ezért utána tudjuk csak a gyermek vizsgálatát beütemezni.

Ha mégsem kezdi az óvodát, meddig maradhat korai fejlesztésben a gyermek?

- Preventív jelleggel csak 3 éves koráig, utána óvodaköteles (kivéve ha határozatban van felmentése az óvoda alól), ha SNI státuszt kapott, akkor a szakértői bizottság által meghatározott időszakig.

A gyermek korai fejlesztésben részesült, de már nincs semmi problémája, kell-e neki óvoda előtt vizsgálat?

- Igen, szükséges. A lezáró vizsgálaton, amennyiben valóban nincsen semmi probléma, vagy minimális maradványtünet érzékelhető, de az normál pedagógiai eszközökkel enyhíthető, a gyermek kikerül a rendszerükből, felülvizsgálati kötelezettsége a továbbiakban nem lesz, viszont az ezt meghatározó, korai fejlesztést lezáró vizsgálaton meg kell jelenni.

A Vármegyei Szakértői Bizottság segítsen a gyermek fejlesztésének megszervezésében.

A fejlesztés megszervezése, fejlesztő szakember keresése nem a mi feladatkörünk, segíteni ebben nincs lehetőségünk. A Vármegyei Szakértői Bizottság szakemberei kizárólag diagnosztikus feladatot látnak el Intézményünkben. Az itt megalkotott szakértői véleményben csakis olyan intézmény kijelölése jelenítődik meg, ahol annak Fenntartója lenyilatkozta, meghatározta a hivatalos Intézményi Jegyzékben, hogy az adott típusú problémakörrel tudnak-e fogadni sajátos nevelési igényű gyermeket, vagyis azt jelzik, hogy kik (gyermek/tanuló) számára biztosított a sajátos nevelési igénynek megfelelő ellátás, náluk. A fejlesztés megszervezése az ő feladatuk.

A gyermek normál iskolában tanul, normál tantervvel, de viselkedése miatt rendkívüli felülvizsgálattal jelöljünk ki számára szegregált iskolát!

Normál intellektusú gyermek számára szegregált intézmény kijelölése vármegyénkben viselkedési probléma miatt nem lehetséges. Nincs olyan intézmény, ami ennek a szerepkörnek megfelel. Magatartási, viselkedési problémák miatt szegregált nevelés - oktatás vármegyénkben normál tanterv szerint tanuló gyermek számára nem létezik.

A folyamatos figyelemmel kísért gyermek az osztály / csoport létszámának számításánál mennyi főnek számít, és mi a teendő vele kapcsolatban az intézményben?

A folyamatos figyelemmel kísérés során a gyermek NEM sajátos nevelési igényű, ezért nem számít 1-nél több főnek a létszám számításakor. Az iskolában normál tanrenddel oktatandó ugyanúgy, mint a társai, s a szakértői véleményben megnevezett elmaradt képességterületek fejlesztését az iskolának meg kell oldania, melyhez szükséges szakember az iskola tanítója, tanára, esetleg fejlesztőpedagógus. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus, a szakértői bizottság útmutatása szerint, a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít (honlapunkról letölthető dokumentum alapján). A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.

Mi alapján, és ki készítik el a gyermek egyéni fejlesztési tervét?

- Vizsgálatunk során megfigyeljük a gyermek már meglévő, illetve kialakulóban lévő képességeit, ezek esetleges hiányosságait. Ezek alapján kijelöljük a fejlesztendő területeket (mely része a szakértői véleménynek), és ezen terület alapján a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus készíti el a gyermek számára az egyéni fejlesztési tervet.

Mit jelent az SNI?

- Sajátos nevelési igényű státuszt jelent. Olyan gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak. Szakértői bizottság állapítja meg.

A problémakör megnevezései a szakértői vélemény megállapításaiban: mozgásszervi fogyatékosság, beszédfogyatékosság, érzékszervi fogyatékosság: látás, hallás, értelmi fogyatékosság, egyéb (pszichés fejlődési zavar), autizmus spektrumzavar.

A látássérült gyermekek vizsgálata nem tartozik Bizottságunk feladatkörébe.

Mi jár ezzel (juttatások, kedvezmények)?

- A gyermek 2 vagy 3 gyermekként számít az adott csoport/osztály létszámának számításánál. A Bizottság különféle könnyítéseket biztosíthat, melyek mindig egyéni elbírálás alapján történnek. Azok a gyermekek, akik 3 gyermeknek számítanak, az esetleges tantárgyi mentesítéseken kívül az alábbiakra is jogosultak: utazási kedvezmény, emelt összegű családi pótlék, stb.

Ha az SNI nem került megállapításra, milyen megsegítésekre számíthatunk?

- A gyermeket ekkor - szükségleteinek függvényében - visszairányíthatjuk a járási Pedagógiai Szakszolgálathoz (pszichoterápiára, nevelési tanácsadásra), illetve az óvoda keretein beül megkaphatja a szükséges logopédiai ellátást, az ottani szűrést követően is a gyermek, valamint az iskolai/óvodai fejlesztésre bízhatjuk a gyermek hiányosságainak csökkentését, sajátos nevelési igény megállapítása nélkül.

Mikor mellőzhető a gyermek újbóli vizsgálata? Mi történik ekkor?

- Ha a szülő gyermekét másik intézménybe kívánja átíratni (költözés vagy egyéb más ok miatt), feltétlenül nem szükséges a gyermek újbóli vizsgálata, hanem záradék formájában Bizottságunk kijelölheti az új intézmény. Az ehhez szükséges formanyomtatványt, Intézményváltoztatási kérelem címen, Bizottságunk honlapjáról (www.szszb-megyei-bizottsag-1.webnode.hu) kell letölteni a szülőnek, és a kitöltést követően eljuttatni Bizottságunk számára kizárólag postai úton.

Írathatom-e gyermekemet szegregált intézményből integráló intézménybe, automatikusan?

- Nem! Ilyenkor mindenképpen felülvizsgálat szükséges, melyet írásban kell kérelmezni, s annak lezártáig az intézményváltás nem történhet meg jogilag! Fordított esetben sem működik az átjárás az említett intézménytípusok közt.

Máshol kapott diagnózis itt érvényes-e?

- A szakértői vélemény mindig tartalmazza a következő felülvizsgálat helyét és időszakát, esetleges lakóhely változtatás esetén a helyileg illetékes szakértői bizottság elfogadja a meglévő diagnózisokat, amennyiben a szakértői vélemény érvényes az adott tanévben is.

Ki kéri meg a felülvizsgálatot?

- A felülvizsgálati kérelmet mindig a gyermek intézményének a feladatköre adott év június 30-ig, a következő tanévben felülvizsgálatra kötelezett gyermekekre vonatkozóan! Ezen kötelezettségüket az Intézmények vezetői ismerik! Szakértői véleményeink is tartalmazzák az erre vonatkozó rendelet sorait. (Rendkívüli esetekben hatósági megkeresésre, szülői kérelemre is folytat felülvizsgálatot a Szakértői Bizottság.)

Megtörtént a gyermek vizsgálata / felülvizsgálata, miért nem küldjük az intézménynek a szakértői véleményt? Miért nem tájékoztatjuk az intézményt az ügy folyamatáról?

- A vizsgálat után született szakértői véleményt Bizottságunk a gyermekkel folytatott utolsó vizsgálati időpont / pótolt dokumentum beérkezését követően, a rendeletben előírt módon, 21 napon belül elindítja a szülő felé. Ameddig a szülő nem veszi át a véleményt, és arról a postai tértivevény vissza nem érkezik Bizottságunkhoz, illetve átvételtől számított 15 nap el nem telik, mely alatt a szülő a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezheti, addig az intézmény nem kaphatja meg a szakértői vélemény intézményi példányát. Az ügymenet folyamatáról tájékoztatási kötelezettségünk nincsen az intézmények felé, ráadásul a GDPR miatt folyamatban lévő ügyről tájékoztatást nem is adhatunk. Ugyanakkor az intézmények a szülővel napi kapcsolatban vannak, így információt bármikor kérhetnek tőlük, vagyis az ügymenetről  a szülő által informálva vannak.

Meddig érvényes a szakértői vélemény? Érvényét veszti -e?

- A felülvizsgálat időszakát jelző tanév végéig érvényes egy szakértői vélemény, tehát nem befolyásolja az érvényességet az, hogy mikor volt a vizsgálat napja. Minden esetben a szakértői véleményben jelzett  felülvizsgálati év végéig érvényes a szakértői vélemény, azt kell figyelni. A felülvizsgálati tanév augusztus 31-éig érvényes az adott szakértői vélemény.

Mi a székhelyintézmény, és melyek a tagintézmények?

- A székhelyintézmény a Pedagógiai Szakszolgálat vezetősége, a Pályaválasztási Tanácsadás, a Vármegyei Szakértői Bizottság (ezek vagyunk mi). 13 tagintézményünk van a megyében, ahol fejlesztés mellett járási szakértői bizottsági vizsgálatokat végeznek szakemberek, s amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény, a megfelelő vármegyei szakértői bizottsághoz irányítják a gyermekek vizsgálati anyagát, mely tényről a szülőt tájékoztatják.

Ha gyermekem előző vizsgálata a mozgásvizsgálóban volt Budapesten, akkor a felülvizsgálatát is ők végzik-e?

- Nem feltétlenül, ugyanis 2019 szeptemberétől a látásfogyatékosság kivételével mi is végezhetjük a felülvizsgálatot mozgás, hallás, beszédfogyatékosság esetében is, az addigi munkánk mellett: értelmi fogyatékosság, egyéb pszichés fejlődési zavar és az autizmus spektrumzavar felülvizsgálatai.

Gyermekem 2 éves, még nem jár óvodába. Kezdeményezhetem-e vizsgálatát közvetlenül a vármegyei szakértői bizottságtól?

- A vizsgálatot mindig a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálati egységnél kell kezdeményezni, vagyis a járási bizottság végzi az első vizsgálatot!

Gyermekvédelmi gyám vagyok, kinél kezdeményezzek vizsgálatot az ellátáskörömben lévő gyermekekkel kapcsolatban?

- Mindig a járási (gyermek tartózkodási helyének megfelelő) szakértői bizottságnál! Ha sajátos nevelési igény vizsgálatuk után felmerül, akkor a vizsgálati anyagot a vármegyei szakértői bizottságnak megküldi, sajátos nevelési igény elbírálására.

Gyermekem óvodába/ iskolába jár. Kezdeményezhetem-e vizsgálatát közvetlenül a vármegyei szakértői bizottságnál?

- Ha a gyermek elmúlt 3 éves és intézménybe jár, vizsgálatát először a helyileg illetékes járási szakértői bizottságnál kell kezdeményezni. Amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a járási szakértői bizottság a gyermek vizsgálati anyagát és egyéb dokumentumait megküldi az illetékes vármegyei szakértői bizottságnak.

Gyermekem vizsgálaton vett részt a járási szakértői bizottságnál. Az ottani szakemberek a vármegyei szakértői bizottság vizsgálatát javasolták. Helyesen jártak-e el?

- Igen. Amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a járási szakértői bizottság a gyermek vizsgálati anyagát és egyéb dokumentumait megküldi az illetékes vármegyei szakértői bizottságnak. A dokumentumok elemzése és a kiegészítő vizsgálatok elvégzése után a vármegyei szakértői bizottság dönt a sajátos nevelési igény jogosultságáról.

Milyen vizsgálatokat végez a vármegyei szakértői bizottság?

- A vármegyei szakértői bizottság teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálatokat végez.

A vizsgálati kérelem megírásában kérhetem-e az óvoda/iskola segítségét?

- Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.

Kérhetem-e gyermekem vizsgálatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakértői Bizottságnál, ha nem ebben a megyében élek?

- Csak abban az esetben, ha a gyermek oktatási intézménye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. Minden egyéb esetben a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottságnál kezdeményezhető a vizsgálat.

Kérhetem-e esélyegyenlőségi szakember jelenlétét a szakértői vizsgálat alatt?

- Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén, igen.

Gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű. Köteles vagyok-e kérni esélyegyenlőségi szakember jelenlétét a szakértői vizsgálat alatt?

- Nem, de ezt a kérelemnyomtatványon jelezni kell.

Mit történik, ha a gyermek nem jelenik meg a vizsgálat időpontjában?

- További egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani, de figyelni kell arra, hogy a Rendelet nem tér ki a meg nem jelenés okának mérlegelésére (betegség, elfelejtett időpont, lekésett időpont....), pusztán a meg nem jelenés tényét veszti figyelembe. Amennyiben az újabb vizsgálaton sem jelenik meg a gyermek vizsgálaton, úgy:

- ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni

- egyéb esetben a szakértői bizottság közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi!

A szakértői vizsgálat elvégzéséhez szükséges-e mindkét szülő jelenléte?

- Igen, de a vizsgálaton megjelent szülő képviselheti a távollévő szülőt, melyről nyilatkozik bizottságunknál.

Bent lehet a vizsgálaton a szülő?

- Igen, de a vizsgálat során a szülő köteles közreműködni és annak megzavarása nélkül jelen lenni.

Meddig kaphat tantárgyi mentesítést egy tanuló?

- egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-ig bármikor,

- új tantárgy esetén, annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte

Lehetőség van-e 6. osztály után mentesítést kérni?

- Igen, csak a szülő kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Mi a teendő, ha a szakértői vélemény nem készül el az iskolai beíratás vagy iskolakezdés időpontjáig?

- A szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad ki.

Mi alapján jelöl ki intézményt a szakértői bizottság?

- A köznevelési, illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt, intézményi jegyzékben meghatározott, szóba jöhető intézmények közül. Ehhez az intézményi jegyzékhez ugyanis az adatokat meghatározzák, és írásban rögzítve megküldik minden év január 31-ig a vármegyei szakértői bizottság részére: a megyében lévő települési önkormányzatok, Kormányhivatal, Tankerületi központok, akik megadják a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, nevelés - oktatását ellátó intézmények jegyzékét, a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, különnevelés) megjelölésével, és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokkal. A vármegyei szakértői bizottság csak ezekből az adatokból dolgozhat

- Az intézményt a szülő választja ki az intézményi jegyzékben szereplő, szakértői bizottság által illetékességből  javasolt intézmények közül. Ha a szülő nem a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát választaná, és a kívánt óvoda, iskola a gyermeket, tanulót nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg, jelöli ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés - oktatás ellátására.

Honnan tudom kiválasztani az ellátás helyét, ahol fejleszteni fogják a gyermekemet? Mi van akkor, ha a lakhelyén nem tudják megoldani a fejlesztését?

- A szakértői bizottság a Kormányhivatal, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési, illetve szakképző intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat (fogadó Intézmények megnevezését) küldi meg a Vármegyei Szakértői Bizottságnak, ami kiegészül a tankerületi igazgató által kiadott, a tankerületi központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési, illetve szakképző intézmények jegyzékével és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adataival, valamint a korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, fejlesztő nevelésben-oktatásban részesítő, (akár tankötelezettségnek eleget tevő) intézmények listáját. Ezt hívjuk INTÉZMÉNYI JEGYZÉKnek. Ez alapján kínál fel lehetséges befogadó intézményt a szakértői bizottság a szülő részére.

Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Az egyéni munkarendet szülőként én is kezdeményezhetem?

- A szülő kezdeményezheti az egyéni munkarendet, az Oktatási Hivatal által kiadott nyomtatványban, megadott időintervallumban és meghatározott felületen kérheti, melyben alátámasztja azt a sajátos helyzetet, mely indokolja a státuszt.

Az egyéni munkarendet, egyéni tanulmányi rendet a vármegyei szakértői bizottság a vizsgálaton javasolja, van-e szülőként még valami teendőm?

- Igen. Ha a vármegyei szakértői bizottság a tankötelezettség teljesítésére kizárólagosan egyéni munkarendet, egyéni tanulmányi rendet javasol, akkor a szakértői véleménnyel, amibe ezt belefoglalták, az Oktatási Hivatal felé kell fordulni, annak érvényesítése érdekében. A javaslatban írt kizárólagosan egyéni munkarend, egyéni tanulmányi rend formájában teljesítendő tankötelezettség csak akkor él, ha azt az OH rendeli el, a szülői kérelemre adott határozatában.

A kijelölt felülvizsgálati időszak előtt kérhetem-e ill. kérheti-e az intézmény a gyermekem felülvizsgálatát?

- A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti, de azt a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

A szakértői vélemény tartalmazza a vizsgálat napját és a felülvizsgálat időintervallumát is, utóbbit tanév formájában, vagyis az első lehetséges vizsgálat, a felülvizsgálat időszakában, tanév tekintetében, a szeptember 01. Ahhoz, hogy a vizsgálat óta több , mint 6 hónap elteljen, és egyben a felülvizsgálati év első napjához több, mint 6 hónap legyen még hátra, valójában a vizsgálat óta legalább 12 hónapnak kell eltelnie, ezért ekkor fogadjuk rendkívüli felülvizsgálatként a kérelmet. Ha ez nem teljesül, és belépünk a felülvizsgálat évébe, már  'rendes' 'éves felülvizsgálatként' köteles kezelni a kérelmet a szakértői bizottság, de a vizsgálatot igyekszünk mihamarabb beütemezni.

Hány évente kell felülvizsgáltatni a gyereket, ha SNI-s?

- Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti, minden második, azt követően minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. 

Egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

Korai fejlesztés esetén a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

Mit tehetek szülőként akkor, ha a szakértői véleményben tett javaslatokat, mentesítést az iskola nem adja meg a gyermekemnek?

- Panasszal a gyermeket oktató-nevelő intézmény vezetője, illetve a fenntartója felé fordulhat.

Mi tehetek akkor, ha nem fejlesztik a gyermekemet, nem kapja meg a szakértői véleményben előírt fejlesztési órákat?

- Panasszal a gyermeket nevelő / oktató-nevelő intézmény fenntartója felé fordulhat.

Mit tehetek akkor, ha kevesebb fejlesztési órát kap a gyermekem?

- Panasszal a gyermeket nevelő / oktató-nevelő intézmény fenntartója felé fordulhat, de érdemes előtte a fejlesztésben résztvevő szakember véleményét kérni a szakértői vélemény fejlesztési óraszámának értelmezése tárgykörében.

Ha a Vármegyei Szakértői Bizottság javasolja a további 1 év óvodai nevelési évet, kötelezően maradnia kell még egy évig a gyermeknek az óvodában?

- Igen, ebben az esetben a gyermeknek maradnia kell még egy nevelési évet az óvodában, mivel a vizsgálatok eredményei arra adnak következtetést, hogy még nem iskolaérett a gyermek.

Az SNI-s gyerekeknél a szülőnek kell-e külön kérelmet benyújtania az OH felé a tankötelezettség megkezdésének elhalasztása érdekében?

- Az SNI-s gyermeknél, amennyiben a Vármegyei Szakértői Bizottság annak a tanévnek a szeptember 01 - december 31. időszakában, amelyben a gyermek a 6. életévét betölti, beiskolázás szempontjából már megvizsgálta a gyermeket, és javaslatot tett iskolakezdésre, vagy további 1 év óvodai nevelésre, külön az OH felé a szülőnek semmiféle kötelezettsége nincs, az Óvoda viszont töltse fel a véleményt a megfelelő felületre. A vármegyei szakértői bizottság tanévben határozza meg egy gyermek felülvizsgálati időszakának intervallumát a szakértői véleményben. Nem minden gyermek vizsgálatára kerül sor december 31-ig, még ha beiskolázós korú SNI gyermekről is van szó. 

Amennyiben még nem jelölt ki vizsgálati időpontot december 31-ig a bizottság, úgy januárban az OH felé mindenképpen be kell nyújtani a kérelmet, a megadott időszakban, hogyha felmerül a további 1 év óvodai nevelés igénye. Ha nem ad be kérelmet a szülő, gyermeke akkor is iskolába köteles lépni a következő tanév szeptember 01-jével, ha sajátos nevelési igényű.

Az SNI-s gyerekeknél a szülőnek kell-e külön kérelmet benyújtania az OH felé a tankötelezettség 6 éves kor előtti megkezdésének elbírálása érdekében?

- IGEN! Enne is január első felében kell megtörténnie, ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet korábban eléri, az Oktatási Hivatal engedélye alapján hatodik életévének betöltése előtt megkezdheti tankötelezettségének teljesítését az általános iskolában. Ennek érdekében a szülőnek kérelmet kell benyújtania az Oktatási Hivatalhoz januárban, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az OH kirendelt vizsgálat keretében beiskolázásra irányuló vizsgálatot kezdeményez a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságától.

Figyelem! A Hivatal a döntését a szülővel határozat formájában közli, a határozat kötelező érvényű. Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, a gyermek egy tanévvel korábban válik tankötelessé, vagyis egy évvel korábban kezdi meg az általános iskolai tanulmányait. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül a Hivatal határozatát, azzal ellentétes módon a későbbiekben nem dönthet úgy, hogy mégsem íratja be az iskolába a gyermekét.

Mit tehetek abban az esetben, ha nem értek egyet a Szakértői Bizottság megállapításaival vagy az intézménykijelöléssel?

- 2 eset lehetséges:

  • Amennyiben a vizsgálat napján a helyszínen írásba adja egyet nem értését, azaz nem fogadja el a javaslatot, akkor szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(1).)
  • A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyet nem értését ekkor írásban kell közölnie. (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(2)). Ez a megoldás lép életbe akkor, ha a szülő a vizsgálat napján elfogadta a javaslatot, később azonban meggondolta magát a szakértői vélemény kézhez vételétől számított 15 napon belül. Ekkor tehát a szülőnek - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(3).

Fellebbezhetek-e a szakértői véleményben foglaltak ellen akkor, ha már 15 napnál hosszabb idő telt el a véleménykézhezvétele óta?

- Amennyiben a szülő a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot írásban a véleménnyel kapcsolatosan, tehát nem indítja meg a szakértői vélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást, akkor az egyetértését megadottnak kell tekinteni, s szakértői vélemény életbe lép.

Milyen iskolába, óvodába írathatom a gyerekem, ha a Szakértői Bizottság sajátos nevelési igényűnek nyilvánítja? Maradhat-e a gyermek az eredeti intézményében?

A diagnózis meghatározza, hogy a gyermeknek / tanulónak az ellátásához mely intézmény kerülhet kijelölésre. Van, amikor maradhat az eredeti intézménybe, van, amikor azonnali és van, amikor a következő tanév első napját meghatározó intézményváltásra kerül sor. 

Ha a sajátos nevelési igény megállapítása tanév/nevelési év közben történik, a Szakértői Bizottság abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket másik kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja. Ekkor tehát a befogadás időpontjától a gyermek járhat az intézményjegyzékben szereplő másik intézménybe már az adott nevelési évben/tanévben is.

A gyermek/tanuló marad(hat) az eredeti intézményében az adott tanévben, nevelési évben, ha sajátos nevelési igényű lett, de a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni sajátos nevelési igényűként. Ebben az esetben az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figyelembe venni.

Buktatható-e a sajátos nevelési igényű tanuló?

- IGEN. SNI problémakörtől függetlenül, azokból a tantárgyakból, melyek értékelésre, minősítésre kerülnek, és a tanuló nem éri el a tantervi minimum követelményszintet, elégtelen év végi értékelést kaphat. Javítóvizsgát tehet az alábbiak függvényében: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a javítóvizsgákról leírása szerint:

64. § (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,

Be kell vinnem az iskolába/óvodába/fejlesztőbe a szakértői véleményt, amikor megkaptam?

- Nem szükséges bevinni, mert ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a vármegyei szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén, a kijelölt intézménynek megküldi. A szülő a saját példányát soha ne adja ki a kezéből, minden, gyermekével kapcsolatosan érintett fél kap saját példányt a szakértői véleményből!

A Szakértői Bizottság sajátos nevelési igényűnek nyilvánította a gyermekem, de a településünkön nincs olyan intézmény, amelyik befogadná. Kihez fordulhatok, ki tud ebben segíteni?

- Ha az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön.

A fentiek a gyermek többi tanulóval történő együttnevelése és gyógypedagógiai intézményben történő külön nevelése esetén is érvényesek, és e 2 intézménytípus közt átjárhatóság vizsgálat nélkül nincsen!

Szeretném a sajátos nevelési igényű gyermekemet másik iskolába íratni. Van-e valamilyen teendőm ezzel kapcsolatban?

- A legfontosabb teendő, hogy Önnek, mint a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot a változtatási szándékáról, a Szakértői Bizottság weboldaláról aktuálisan letöltendő, postai úton beküldendő, kitöltött, "Intézményváltoztatási kérelem" nyomtatvány megküldésével.

Ezután 2 eset lehetséges:

1, A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja, intézménykijelölési dokumentumot ad az érvényben lévő szakértői véleményre, s annak megérkezésekor a gyermek intézményt válthat.

2, Ha az intézmény nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít. A gyermek/tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, az iskola, a kollégium, a szakképző intézmény, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre.

Mindkét esetben a szülő a Szakértői Bizottság weboldaláról aktuálisan letöltendő, postai úton beküldendő "Intézményváltoztatási kérelem" nyomtatványt használhatja kérelméhez. A dokumentum a szülői kérelem és a befogadó nyilatkozat együttes kitöltésével érvényesíthető, javasoljuk megadni a szülői telefonszámot is a lapon.

Miért kell még további vizsgálatra utaznunk Budapestre, ha a Vármegyei Szakértői Bizottság már megvizsgálta a gyermekemet?

- Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő országos szakértői feladatokat ellátó bizottságnál. Vármegyei szakértői bizottságunk látási fogyatékosság elbírálására nem jogosult.

Miért nem állapította meg a Bizottság a gyermekem sajátos nevelési igényét, ha a Járási Szakértői Bizottságnál már felmerült a mentális retardáció gyanúja, és a gyermek egyértelműen nem tud együtt haladni a többiekkel?

- A szakértői bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődését követő folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják.

Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során készített orvosi szakértői vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. Sajátos nevelési igény tehát leghamarabb a figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával állapítható meg.

Mit jelent az, hogy a gyermek folyamatos figyelemmel kísérés alatt van? Miből áll ez?

- A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti, vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. NEM sajátos nevelési igényű!

A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait, valamint a gyermekre vonatkozóan a fejlesztendő területeket. A fejlesztést az iskolában/óvodában kell megoldaniuk a helyi pedagógusoknak. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét. Ehhez a Bizottság épületében lezáró vizsgálaton kell megjelenni a megadott időpontban.

A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít (az értékelés szempontjai nyilvánosak, letölthetőek a Szakértői Bizottság weboldaláról). A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.

Mire jogosult az esélyegyenlőségi szakértő, és hol kell kérelmeznem a bevonását?

- A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő részt vehet a folyamatos figyelemmel kísérés folyamatában: a szervezett megfigyelésen, a szülővel történő egyeztetésen és a lezáró vizsgálaton. (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 21§ (7).) A szülő az esélyegyenlőségi szakértő bevonását a Szakértői Bizottság weboldaláról letölthető 1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM c. nyomtatvány "Szülői nyilatkozat A szakértői bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez" c. részében kérheti. 

Kaphatok-e időpontot, ha betelefonálok?

Nem. Időpontot postai úton megküldött, tértivevényes behívó levelünkben tudunk biztosítani, melyet legalább 10 nappal a vizsgálat előtt felad Bizottságunk a szülő / gondviselő számára.

Intézményi pedagógusként, vezetőként kaphatok-e információt a vizsgálat kimeneteléről?

Nem. A GDPR adatvédelmi titoktartási kötelezettségei miatt nem adunk telefonon információt folyamatban lévő ügyről. Ezzel kapcsolatban érdeklődjenek a szülőknél/gondviselőnél. Amennyiben a szakértői vélemény tartalma ellen a szülő/gondviselő nem kezdeményezett felülvizsgálatot a törvényes időkereten belül, akkor a gyermekkel kapcsolatos partnerek (pl.: Intézmény, előző Intézmény, Tankerületi Központ, stb.) felé megküldjük a szakértői véleményt postai úton.

Elveszítettem a szakértői véleményt, kérhetek-e másolatot?

Igen, postai úton. "Szakértői vélemény másolat iránti kérelem" nyomtatványunk minden pontjának pontos kitöltésével, s annak postai úton való megküldésével.

Elveszítettem a szakértői véleményt, azt szkennelt formában küldjük már meg!

Erre nincs lehetőség. A vélemény azáltal nem lenne hitelesítve a tekintetben, hogy az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat. Csak postai úton tudunk másolati dokumentumot küldeni.

Hozhatja-e a gyermeket vizsgálatra rokon (nagyszülő, keresztszülő, nagybácsi, stb.), vagy barát, élettárs, mert pl.: a szülők dolgoznak.

- Ha nem tölti be egyben a hivatalos gondviselő / törvényes gyám szerepét, akkor Nem

A gyermekkel kapcsolatos vizsgálat miatt a döntést a szülőknek / hivatalos gondviselőnek / gyámnak kell meghoznia, s azt aláírásával hitelesítenie a vizsgálat napján. Más a gyermekkel kapcsolatban nem járhat el hivatalosan. Nevelőszülő esetében a gyermekvédelmi gyám jelenléte is feltétele a szakértői bizottsági vizsgálat lefolytatásának, lezárásának.

Milyen iratokat kell hozni a vizsgálatra?

A behívólevélben is jelzetteknek megfelelően a vizsgálatra hozzák magukkal saját és gyermekük személyi okmányait, TAJ kártyát, lakcímkártyát, a gyermek oktatási azonosító számát (diákigazolvány/oktatási azonosító kártya), gyámságot, vagy felügyeleti jogot igazoló dokumentációt!

Milyen egyéb dokumentumokat kell hozni a vizsgálatra?

Amennyiben a gyermek intézménye még nem küldte azt meg számunkra, kérni kell tőlük a gyermekre vonatkozó friss pedagógiai jellemzést, dolgozat másolatokat a behívó levél szerint, júliustól januárig legalább az előző év végi bizonyítvány másolatát, januártól a tanév végéig a félévi bizonyítvány másolatát. Esetlegesen orvosi dokumentumok másolatát, amelyek a vizsgálat szempontjából fontosak.

Miről szóljon a pedagógiai jellemzés?

A honlapunkon lévő pedagógiai jellemzés alapok az irányadóak.

Milyen hosszú egy vizsgálat?

Problémától függően egy gyermeket gyógypedagógiai, pszichológiai, esetleg orvosi vizsgálatra is beoszthattunk egy adott napon, annak érdekében, hogy ne kelljen újabb utazást tennie a családnak Bizottságunkhoz. Gyermekük problémájától, valamint munkatempójától függhet egy - egy vizsgálat hossza, így azt megjósolni nem tudjuk. A vizsgálatok tehát összetettek lehetnek, így azok hosszabb időt vehetnek igénybe, ezért javasoljuk, gondoskodjanak gyermekük étellel, itallal való ellátásáról!

Hogyan kell kérni felülvizsgálatot?

Postai úton, első sorban a gyermekkel foglalkozó, kijelölt intézménynek, a rendeletben meghatározott időszakban, a honlapunkról letölthető dokumentumokkal: felülvizsgálati kérelem űrlap hiánytalan kitöltésével, s az alján található mellékelendő dokumentumokkal (pedagógiai jellemzés, iskolai másolati dokumentumok, stb), valamint az összesítő táblázat felülvizsgálathoz nevű táblázat egyszerre, egy időben történő, postai úton való megküldésével.

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el