GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK:
Szakértői bizottsági munkánk sokrétű és összetett, minden eset egyedi elbírálás alá tartozik a törvény adta kereteken belül. Jelen információk nem minősülnek hivatalos tájékoztatásnak, állásfoglalásnak, semmilyen vitás- peres kérdésben nem használhatók fel!
(a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26) EMMI rendelet aktualitásai alapján adott válaszaink)
Miért kellett jönnünk vizsgálatra? (első vizsgálat esetén)
- A gyermek első vizsgálatát hivatalból kérte meg a gyermek intézménye, mely vélhetően szülői beleegyezéssel történt, vagy korai időszakban, szakorvos javaslatára, szintén szülői beleegyezéssel. Vagy a járási pedagógiai szakszolgálatok kezdeményezésére érkeztek vizsgálatra, melyet eredetileg szintén a gyermek intézménye (szülő) kezdeményezett.
- Amennyiben a gyermekkel a szülő Kórházi Rehabilitációs Szakrendelésén megjelent, előfordulhat, hogy az ott dolgozó szakorvos hivatalból javasolja a gyermek korai gondozásba vételét, melyet a szülő beleegyezését írásban is megerősít.
Kérheti-e a gyermekem vizsgálatát az óvoda/iskola a beleegyezésem nélkül?
- Igen. Általában ha az eljárást nem a szülő, hanem a nevelési-oktatási, a szakképző intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, vagy a gyámhatóság kezdeményezi, a vizsgálat akkor is a szülő egyetértésével indulhat. Ekkor az intézmény köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.
Viszont! Szülői egyetértés hiányában a vizsgálatot kezdeményező intézmény a Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri. A pedagógus az oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről gondoskodni és eszerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz a beleegyezése nem szükséges, a megadott vizsgálati időponton meg kell jelenni.
Az óvodai nevelésbe való átkerülés előtt, ha gyermekem korai fejlesztés miatt már benne van a rendszerben, szükséges-e a vizsgálata, vagy automatikusan átkerül az óvodába?
- Törvény által előírt jogszabálynak megfelelően mindenképpen szükség van a gyermek számára lezáró komplex vizsgálatra, hogy az óvodai nevelés elkezdődhessen. A gyermekre vonatkozó, érvényes szakértői véleményben benne van a felülvizsgálat időszakára vonatkozó tanév, ami szeptember 01-jén indul, ezért utána tudjuk csak a gyermek vizsgálatát beütemezni.
Ha mégsem kezdi az óvodát, meddig maradhat korai fejlesztésben a gyermek?
- Preventív jelleggel csak 3 éves koráig, utána óvodaköteles (kivéve ha határozatban van felmentése az óvoda alól), ha SNI státuszt kapott, akkor a szakértői bizottság által meghatározott időszakig.
A gyermek korai fejlesztésben részesült, de már nincs semmi problémája, kell-e neki óvoda előtt vizsgálat?
- Igen, szükséges. A lezáró vizsgálaton, amennyiben valóban nincsen semmi probléma, vagy minimális maradványtünet érzékelhető, de az normál pedagógiai eszközökkel enyhíthető, a gyermek kikerül a rendszerükből, felülvizsgálati kötelezettsége a továbbiakban nem lesz, viszont az ezt meghatározó, korai fejlesztést lezáró vizsgálaton meg kell jelenni.
A Vármegyei Szakértői Bizottság segítsen a gyermek fejlesztésének megszervezésében.
- A fejlesztés megszervezése, fejlesztő szakember keresése nem a mi feladatkörünk, segíteni ebben nincs lehetőségünk. A Vármegyei Szakértői Bizottság szakemberei kizárólag diagnosztikus feladatot látnak el Intézményünkben. Az itt megalkotott szakértői véleményben csakis olyan intézmény kijelölése jelenítődik meg, ahol annak Fenntartója lenyilatkozta, meghatározta a hivatalos Intézményi Jegyzékben, hogy az adott típusú problémakörrel tudnak-e fogadni sajátos nevelési igényű gyermeket, vagyis azt jelzik, hogy kik (gyermek/tanuló) számára biztosított a sajátos nevelési igénynek megfelelő ellátás, náluk. A fejlesztés megszervezése az ő feladatuk.
A gyermek normál iskolában tanul, normál tantervvel, de viselkedése miatt rendkívüli felülvizsgálattal jelöljünk ki számára szegregált iskolát!
- Normál intellektusú gyermek számára szegregált intézmény kijelölése vármegyénkben viselkedési probléma miatt nem lehetséges. Nincs olyan intézmény, ami ennek a szerepkörnek megfelel. Magatartási, viselkedési problémák miatt szegregált nevelés - oktatás vármegyénkben normál tanterv szerint tanuló gyermek számára nem létezik.
A folyamatos figyelemmel kísért gyermek az osztály / csoport létszámának számításánál mennyi főnek számít, és mi a teendő vele kapcsolatban az intézményben?
- A folyamatos figyelemmel kísérés során a gyermek NEM sajátos nevelési igényű, ezért nem számít 1-nél több főnek a létszám számításakor. Az iskolában normál tanrenddel oktatandó ugyanúgy, mint a társai, s a szakértői véleményben megnevezett elmaradt képességterületek fejlesztését az iskolának meg kell oldania, melyhez szükséges szakember az iskola tanítója, tanára, esetleg fejlesztőpedagógus. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus, a szakértői bizottság útmutatása szerint, a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít (honlapunkról letölthető dokumentum alapján). A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.
Mi alapján, és ki készítik el a gyermek egyéni fejlesztési tervét?
- Vizsgálatunk során megfigyeljük a gyermek már meglévő, illetve kialakulóban lévő képességeit, ezek esetleges hiányosságait. Ezek alapján kijelöljük a fejlesztendő területeket (mely része a szakértői véleménynek), és ezen terület alapján a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus készíti el a gyermek számára az egyéni fejlesztési tervet.
Mit jelent az SNI?
- Sajátos nevelési igényű státuszt jelent. Olyan gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak. Szakértői bizottság állapítja meg.
A problémakör megnevezései a szakértői vélemény megállapításaiban: mozgásszervi fogyatékosság, beszédfogyatékosság, érzékszervi fogyatékosság: látás, hallás, értelmi fogyatékosság, egyéb (pszichés fejlődési zavar), autizmus spektrumzavar.
A látássérült gyermekek vizsgálata nem tartozik Bizottságunk feladatkörébe.
Mi jár ezzel (juttatások, kedvezmények)?
- A gyermek 2 vagy 3 gyermekként számít az adott csoport/osztály létszámának számításánál. A Bizottság különféle könnyítéseket biztosíthat, melyek mindig egyéni elbírálás alapján történnek. Azok a gyermekek, akik 3 gyermeknek számítanak, az esetleges tantárgyi mentesítéseken kívül az alábbiakra is jogosultak: utazási kedvezmény, emelt összegű családi pótlék, stb.
Ha az SNI nem került megállapításra, milyen megsegítésekre számíthatunk?
- A gyermeket ekkor - szükségleteinek függvényében - visszairányíthatjuk a járási Pedagógiai Szakszolgálathoz (pszichoterápiára, nevelési tanácsadásra), illetve az óvoda keretein beül megkaphatja a szükséges logopédiai ellátást, az ottani szűrést követően is a gyermek, valamint az iskolai/óvodai fejlesztésre bízhatjuk a gyermek hiányosságainak csökkentését, sajátos nevelési igény megállapítása nélkül.
Mikor mellőzhető a gyermek újbóli vizsgálata? Mi történik ekkor?
- Ha a szülő gyermekét másik intézménybe kívánja átíratni (költözés vagy egyéb más ok miatt), feltétlenül nem szükséges a gyermek újbóli vizsgálata, hanem záradék formájában Bizottságunk kijelölheti az új intézmény. Az ehhez szükséges formanyomtatványt, Intézményváltoztatási kérelem címen, Bizottságunk honlapjáról (www.szszb-megyei-bizottsag-1.webnode.hu) kell letölteni a szülőnek, és a kitöltést követően eljuttatni Bizottságunk számára kizárólag postai úton.
Írathatom-e gyermekemet szegregált intézményből integráló intézménybe, automatikusan?
- Nem! Ilyenkor mindenképpen felülvizsgálat szükséges, melyet írásban kell kérelmezni, s annak lezártáig az intézményváltás nem történhet meg jogilag! Fordított esetben sem működik az átjárás az említett intézménytípusok közt.
Máshol kapott diagnózis itt érvényes-e?
- A szakértői vélemény mindig tartalmazza a következő felülvizsgálat helyét és időszakát, esetleges lakóhely változtatás esetén a helyileg illetékes szakértői bizottság elfogadja a meglévő diagnózisokat, amennyiben a szakértői vélemény érvényes az adott tanévben is.
Ki kéri meg a felülvizsgálatot?
- A felülvizsgálati kérelmet mindig a gyermek intézményének a feladatköre adott év június 30-ig, a következő tanévben felülvizsgálatra kötelezett gyermekekre vonatkozóan! Ezen kötelezettségüket az Intézmények vezetői ismerik! Szakértői véleményeink is tartalmazzák az erre vonatkozó rendelet sorait. (Rendkívüli esetekben hatósági megkeresésre, szülői kérelemre is folytat felülvizsgálatot a Szakértői Bizottság.)
Megtörtént a gyermek vizsgálata / felülvizsgálata, miért nem küldjük az intézménynek a szakértői véleményt? Miért nem tájékoztatjuk az intézményt az ügy folyamatáról?
- A vizsgálat után született szakértői véleményt Bizottságunk a gyermekkel folytatott utolsó vizsgálati időpont / pótolt dokumentum beérkezését követően, a rendeletben előírt módon, 21 napon belül elindítja a szülő felé. Ameddig a szülő nem veszi át a véleményt, és arról a postai tértivevény vissza nem érkezik Bizottságunkhoz, illetve átvételtől számított 15 nap el nem telik, mely alatt a szülő a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezheti, addig az intézmény nem kaphatja meg a szakértői vélemény intézményi példányát. Az ügymenet folyamatáról tájékoztatási kötelezettségünk nincsen az intézmények felé, ráadásul a GDPR miatt folyamatban lévő ügyről tájékoztatást nem is adhatunk. Ugyanakkor az intézmények a szülővel napi kapcsolatban vannak, így információt bármikor kérhetnek tőlük, vagyis az ügymenetről a szülő által informálva vannak.
Meddig érvényes a szakértői vélemény? Érvényét veszti -e?
- A felülvizsgálat időszakát jelző tanév végéig érvényes egy szakértői vélemény, tehát nem befolyásolja az érvényességet az, hogy mikor volt a vizsgálat napja. Minden esetben a szakértői véleményben jelzett felülvizsgálati év végéig érvényes a szakértői vélemény, azt kell figyelni. A felülvizsgálati tanév augusztus 31-éig érvényes az adott szakértői vélemény.
Mi a székhelyintézmény, és melyek a tagintézmények?
- A székhelyintézmény a Pedagógiai Szakszolgálat vezetősége, a Pályaválasztási Tanácsadás, a Vármegyei Szakértői Bizottság (ezek vagyunk mi). 13 tagintézményünk van a megyében, ahol fejlesztés mellett járási szakértői bizottsági vizsgálatokat végeznek szakemberek, s amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény, a megfelelő vármegyei szakértői bizottsághoz irányítják a gyermekek vizsgálati anyagát, mely tényről a szülőt tájékoztatják.
Ha gyermekem előző vizsgálata a mozgásvizsgálóban volt Budapesten, akkor a felülvizsgálatát is ők végzik-e?
- Nem feltétlenül, ugyanis 2019 szeptemberétől a látásfogyatékosság kivételével mi is végezhetjük a felülvizsgálatot mozgás, hallás, beszédfogyatékosság esetében is, az addigi munkánk mellett: értelmi fogyatékosság, egyéb pszichés fejlődési zavar és az autizmus spektrumzavar felülvizsgálatai.
Gyermekem 2 éves, még nem jár óvodába. Kezdeményezhetem-e vizsgálatát közvetlenül a vármegyei szakértői bizottságtól?
- A vizsgálatot mindig a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálati egységnél kell kezdeményezni, vagyis a járási bizottság végzi az első vizsgálatot!
Gyermekvédelmi gyám vagyok, kinél kezdeményezzek vizsgálatot az ellátáskörömben lévő gyermekekkel kapcsolatban?
- Mindig a járási (gyermek tartózkodási helyének megfelelő) szakértői bizottságnál! Ha sajátos nevelési igény vizsgálatuk után felmerül, akkor a vizsgálati anyagot a vármegyei szakértői bizottságnak megküldi, sajátos nevelési igény elbírálására.
Gyermekem óvodába/ iskolába jár. Kezdeményezhetem-e vizsgálatát közvetlenül a vármegyei szakértői bizottságnál?
- Ha a gyermek elmúlt 3 éves és intézménybe jár, vizsgálatát először a helyileg illetékes járási szakértői bizottságnál kell kezdeményezni. Amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a járási szakértői bizottság a gyermek vizsgálati anyagát és egyéb dokumentumait megküldi az illetékes vármegyei szakértői bizottságnak.
Gyermekem vizsgálaton vett részt a járási szakértői bizottságnál. Az ottani szakemberek a vármegyei szakértői bizottság vizsgálatát javasolták. Helyesen jártak-e el?
- Igen. Amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a járási szakértői bizottság a gyermek vizsgálati anyagát és egyéb dokumentumait megküldi az illetékes vármegyei szakértői bizottságnak. A dokumentumok elemzése és a kiegészítő vizsgálatok elvégzése után a vármegyei szakértői bizottság dönt a sajátos nevelési igény jogosultságáról.
Milyen vizsgálatokat végez a vármegyei szakértői bizottság?
- A vármegyei szakértői bizottság teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálatokat végez.
A vizsgálati kérelem megírásában kérhetem-e az óvoda/iskola segítségét?
- Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.
Kérhetem-e gyermekem vizsgálatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szakértői Bizottságnál, ha nem ebben a megyében élek?
- Csak abban az esetben, ha a gyermek oktatási intézménye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. Minden egyéb esetben a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottságnál kezdeményezhető a vizsgálat.
Kérhetem-e esélyegyenlőségi szakember jelenlétét a szakértői vizsgálat alatt?
- Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén, igen.
Gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű. Köteles vagyok-e kérni esélyegyenlőségi szakember jelenlétét a szakértői vizsgálat alatt?
- Nem, de ezt a kérelemnyomtatványon jelezni kell.
Mit történik, ha a gyermek nem jelenik meg a vizsgálat időpontjában?
- További egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani, de figyelni kell arra, hogy a Rendelet nem tér ki a meg nem jelenés okának mérlegelésére (betegség, elfelejtett időpont, lekésett időpont....), pusztán a meg nem jelenés tényét veszti figyelembe. Amennyiben az újabb vizsgálaton sem jelenik meg a gyermek vizsgálaton, úgy:
- ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni
- egyéb esetben a szakértői bizottság közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi!
A szakértői vizsgálat elvégzéséhez szükséges-e mindkét szülő jelenléte?
- Igen, de a vizsgálaton megjelent szülő képviselheti a távollévő szülőt, melyről nyilatkozik bizottságunknál.
Bent lehet a vizsgálaton a szülő?
- Igen, de a vizsgálat során a szülő köteles közreműködni és annak megzavarása nélkül jelen lenni.
Meddig kaphat tantárgyi mentesítést egy tanuló?
- egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-ig bármikor,
- új tantárgy esetén, annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte
Lehetőség van-e 6. osztály után mentesítést kérni?
- Igen, csak a szülő kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Mi a teendő, ha a szakértői vélemény nem készül el az iskolai beíratás vagy iskolakezdés időpontjáig?
- A szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad ki.
Mi alapján jelöl ki intézményt a szakértői bizottság?
- A köznevelési, illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt, intézményi jegyzékben meghatározott, szóba jöhető intézmények közül. Ehhez az intézményi jegyzékhez ugyanis az adatokat meghatározzák, és írásban rögzítve megküldik minden év január 31-ig a vármegyei szakértői bizottság részére: a megyében lévő települési önkormányzatok, Kormányhivatal, Tankerületi központok, akik megadják a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, nevelés - oktatását ellátó intézmények jegyzékét, a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, különnevelés) megjelölésével, és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokkal. A vármegyei szakértői bizottság csak ezekből az adatokból dolgozhat.
- Az intézményt a szülő választja ki az intézményi jegyzékben szereplő, szakértői bizottság által illetékességből javasolt intézmények közül. Ha a szülő nem a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát választaná, és a kívánt óvoda, iskola a gyermeket, tanulót nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg, jelöli ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés - oktatás ellátására.
Honnan tudom kiválasztani az ellátás helyét, ahol fejleszteni fogják a gyermekemet? Mi van akkor, ha a lakhelyén nem tudják megoldani a fejlesztését?
- A szakértői bizottság a Kormányhivatal, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési, illetve szakképző intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat (fogadó Intézmények megnevezését) küldi meg a Vármegyei Szakértői Bizottságnak, ami kiegészül a tankerületi igazgató által kiadott, a tankerületi központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési, illetve szakképző intézmények jegyzékével és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adataival, valamint a korai fejlesztés és gondozás, óvodai nevelés, fejlesztő nevelésben-oktatásban részesítő, (akár tankötelezettségnek eleget tevő) intézmények listáját. Ezt hívjuk INTÉZMÉNYI JEGYZÉKnek. Ez alapján kínál fel lehetséges befogadó intézményt a szakértői bizottság a szülő részére.
Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.
Az egyéni munkarendet szülőként én is kezdeményezhetem?
- A szülő kezdeményezheti az egyéni munkarendet, az Oktatási Hivatal által kiadott nyomtatványban, megadott időintervallumban és meghatározott felületen kérheti, melyben alátámasztja azt a sajátos helyzetet, mely indokolja a státuszt.
Az egyéni munkarendet, egyéni tanulmányi rendet a vármegyei szakértői bizottság a vizsgálaton javasolja, van-e szülőként még valami teendőm?
- Igen. Ha a vármegyei szakértői bizottság a tankötelezettség teljesítésére kizárólagosan egyéni munkarendet, egyéni tanulmányi rendet javasol, akkor a szakértői véleménnyel, amibe ezt belefoglalták, az Oktatási Hivatal felé kell fordulni, annak érvényesítése érdekében. A javaslatban írt kizárólagosan egyéni munkarend, egyéni tanulmányi rend formájában teljesítendő tankötelezettség csak akkor él, ha azt az OH rendeli el, a szülői kérelemre adott határozatában.
A kijelölt felülvizsgálati időszak előtt kérhetem-e ill. kérheti-e az intézmény a gyermekem felülvizsgálatát?
- A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti, de azt a szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.
A szakértői vélemény tartalmazza a vizsgálat napját és a felülvizsgálat időintervallumát is, utóbbit tanév formájában, vagyis az első lehetséges vizsgálat, a felülvizsgálat időszakában, tanév tekintetében, a szeptember 01. Ahhoz, hogy a vizsgálat óta több , mint 6 hónap elteljen, és egyben a felülvizsgálati év első napjához több, mint 6 hónap legyen még hátra, valójában a vizsgálat óta legalább 12 hónapnak kell eltelnie, ezért ekkor fogadjuk rendkívüli felülvizsgálatként a kérelmet. Ha ez nem teljesül, és belépünk a felülvizsgálat évébe, már 'rendes' 'éves felülvizsgálatként' köteles kezelni a kérelmet a szakértői bizottság, de a vizsgálatot igyekszünk mihamarabb beütemezni.
Hány évente kell felülvizsgáltatni a gyereket, ha SNI-s?
- Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti, minden második, azt követően minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Korai fejlesztés esetén a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Mit tehetek szülőként akkor, ha a szakértői véleményben tett javaslatokat, mentesítést az iskola nem adja meg a gyermekemnek?
- Panasszal a gyermeket oktató-nevelő intézmény vezetője, illetve a fenntartója felé fordulhat.
Mi tehetek akkor, ha nem fejlesztik a gyermekemet, nem kapja meg a szakértői véleményben előírt fejlesztési órákat?
- Panasszal a gyermeket nevelő / oktató-nevelő intézmény fenntartója felé fordulhat.
Mit tehetek akkor, ha kevesebb fejlesztési órát kap a gyermekem?
- Panasszal a gyermeket nevelő / oktató-nevelő intézmény fenntartója felé fordulhat, de érdemes előtte a fejlesztésben résztvevő szakember véleményét kérni a szakértői vélemény fejlesztési óraszámának értelmezése tárgykörében.
Ha a Vármegyei Szakértői Bizottság javasolja a további 1 év óvodai nevelési évet, kötelezően maradnia kell még egy évig a gyermeknek az óvodában?
- Igen, ebben az esetben a gyermeknek maradnia kell még egy nevelési évet az óvodában, mivel a vizsgálatok eredményei arra adnak következtetést, hogy még nem iskolaérett a gyermek.
Az SNI-s gyerekeknél a szülőnek kell-e külön kérelmet benyújtania az OH felé a tankötelezettség megkezdésének elhalasztása érdekében?
- Az SNI-s gyermeknél, amennyiben a Vármegyei Szakértői Bizottság annak a tanévnek a szeptember 01 - december 31. időszakában, amelyben a gyermek a 6. életévét betölti, beiskolázás szempontjából már megvizsgálta a gyermeket, és javaslatot tett iskolakezdésre, vagy további 1 év óvodai nevelésre, külön az OH felé a szülőnek semmiféle kötelezettsége nincs, az Óvoda viszont töltse fel a véleményt a megfelelő felületre. A vármegyei szakértői bizottság tanévben határozza meg egy gyermek felülvizsgálati időszakának intervallumát a szakértői véleményben. Nem minden gyermek vizsgálatára kerül sor december 31-ig, még ha beiskolázós korú SNI gyermekről is van szó.
Amennyiben még nem jelölt ki vizsgálati időpontot december 31-ig a bizottság, úgy januárban az OH felé mindenképpen be kell nyújtani a kérelmet, a megadott időszakban, hogyha felmerül a további 1 év óvodai nevelés igénye. Ha nem ad be kérelmet a szülő, gyermeke akkor is iskolába köteles lépni a következő tanév szeptember 01-jével, ha sajátos nevelési igényű.
Az SNI-s gyerekeknél a szülőnek kell-e külön kérelmet benyújtania az OH felé a tankötelezettség 6 éves kor előtti megkezdésének elbírálása érdekében?
- IGEN! Enne is január első felében kell megtörténnie, ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet korábban eléri, az Oktatási Hivatal engedélye alapján hatodik életévének betöltése előtt megkezdheti tankötelezettségének teljesítését az általános iskolában. Ennek érdekében a szülőnek kérelmet kell benyújtania az Oktatási Hivatalhoz januárban, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az OH kirendelt vizsgálat keretében beiskolázásra irányuló vizsgálatot kezdeményez a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságától.
Figyelem! A Hivatal a döntését a szülővel határozat formájában közli, a határozat kötelező érvényű. Amennyiben a Hivatal helyt ad a szülő kérelmének, a gyermek egy tanévvel korábban válik tankötelessé, vagyis egy évvel korábban kezdi meg az általános iskolai tanulmányait. A szülő nem hagyhatja figyelmen kívül a Hivatal határozatát, azzal ellentétes módon a későbbiekben nem dönthet úgy, hogy mégsem íratja be az iskolába a gyermekét.
Mit tehetek abban az esetben, ha nem értek egyet a Szakértői Bizottság megállapításaival vagy az intézménykijelöléssel?
- 2 eset lehetséges:
- Amennyiben a vizsgálat napján a helyszínen írásba adja egyet nem értését, azaz nem fogadja el a javaslatot, akkor szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(1).)
- A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyet nem értését ekkor írásban kell közölnie. (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(2)). Ez a megoldás lép életbe akkor, ha a szülő a vizsgálat napján elfogadta a javaslatot, később azonban meggondolta magát a szakértői vélemény kézhez vételétől számított 15 napon belül. Ekkor tehát a szülőnek - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 18§.(3).
Fellebbezhetek-e a szakértői véleményben foglaltak ellen akkor, ha már 15 napnál hosszabb idő telt el a véleménykézhezvétele óta?
- Amennyiben a szülő a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot írásban a véleménnyel kapcsolatosan, tehát nem indítja meg a szakértői vélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást, akkor az egyetértését megadottnak kell tekinteni, s szakértői vélemény életbe lép.
Milyen iskolába, óvodába írathatom a gyerekem, ha a Szakértői Bizottság sajátos nevelési igényűnek nyilvánítja? Maradhat-e a gyermek az eredeti intézményében?
A diagnózis meghatározza, hogy a gyermeknek / tanulónak az ellátásához mely intézmény kerülhet kijelölésre. Van, amikor maradhat az eredeti intézménybe, van, amikor azonnali és van, amikor a következő tanév első napját meghatározó intézményváltásra kerül sor.
Ha a sajátos nevelési igény megállapítása tanév/nevelési év közben történik, a Szakértői Bizottság abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket másik kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja. Ekkor tehát a befogadás időpontjától a gyermek járhat az intézményjegyzékben szereplő másik intézménybe már az adott nevelési évben/tanévben is.
A gyermek/tanuló marad(hat) az eredeti intézményében az adott tanévben, nevelési évben, ha sajátos nevelési igényű lett, de a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni sajátos nevelési igényűként. Ebben az esetben az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figyelembe venni.
Buktatható-e a sajátos nevelési igényű tanuló?
- IGEN. SNI problémakörtől függetlenül, azokból a tantárgyakból, melyek értékelésre, minősítésre kerülnek, és a tanuló nem éri el a tantervi minimum követelményszintet, elégtelen év végi értékelést kaphat. Javítóvizsgát tehet az alábbiak függvényében: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a javítóvizsgákról leírása szerint:
64. § (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
Be kell vinnem az iskolába/óvodába/fejlesztőbe a szakértői véleményt, amikor megkaptam?
- Nem szükséges bevinni, mert ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a vármegyei szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén, a kijelölt intézménynek megküldi. A szülő a saját példányát soha ne adja ki a kezéből, minden, gyermekével kapcsolatosan érintett fél kap saját példányt a szakértői véleményből!
A Szakértői Bizottság sajátos nevelési igényűnek nyilvánította a gyermekem, de a településünkön nincs olyan intézmény, amelyik befogadná. Kihez fordulhatok, ki tud ebben segíteni?
- Ha az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön.
A fentiek a gyermek többi tanulóval történő együttnevelése és gyógypedagógiai intézményben történő külön nevelése esetén is érvényesek, és e 2 intézménytípus közt átjárhatóság vizsgálat nélkül nincsen!
Szeretném a sajátos nevelési igényű gyermekemet másik iskolába íratni. Van-e valamilyen teendőm ezzel kapcsolatban?
- A legfontosabb teendő, hogy Önnek, mint a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot a változtatási szándékáról, a Szakértői Bizottság weboldaláról aktuálisan letöltendő, postai úton beküldendő, kitöltött, "Intézményváltoztatási kérelem" nyomtatvány megküldésével.
Ezután 2 eset lehetséges:
1, A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja, intézménykijelölési dokumentumot ad az érvényben lévő szakértői véleményre, s annak megérkezésekor a gyermek intézményt válthat.
2, Ha az intézmény nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít. A gyermek/tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, az iskola, a kollégium, a szakképző intézmény, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre.
Mindkét esetben a szülő a Szakértői Bizottság weboldaláról aktuálisan letöltendő, postai úton beküldendő "Intézményváltoztatási kérelem" nyomtatványt használhatja kérelméhez. A dokumentum a szülői kérelem és a befogadó nyilatkozat együttes kitöltésével érvényesíthető, javasoljuk megadni a szülői telefonszámot is a lapon.
Miért kell még további vizsgálatra utaznunk Budapestre, ha a Vármegyei Szakértői Bizottság már megvizsgálta a gyermekemet?
- Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő országos szakértői feladatokat ellátó bizottságnál. Vármegyei szakértői bizottságunk látási fogyatékosság elbírálására nem jogosult.
Miért nem állapította meg a Bizottság a gyermekem sajátos nevelési igényét, ha a Járási Szakértői Bizottságnál már felmerült a mentális retardáció gyanúja, és a gyermek egyértelműen nem tud együtt haladni a többiekkel?
- A szakértői bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődését követő folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják.
Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során készített orvosi szakértői vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. Sajátos nevelési igény tehát leghamarabb a figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával állapítható meg.
Mit jelent az, hogy a gyermek folyamatos figyelemmel kísérés alatt van? Miből áll ez?
- A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti, vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. NEM sajátos nevelési igényű!
A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait, valamint a gyermekre vonatkozóan a fejlesztendő területeket. A fejlesztést az iskolában/óvodában kell megoldaniuk a helyi pedagógusoknak. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét. Ehhez a Bizottság épületében lezáró vizsgálaton kell megjelenni a megadott időpontban.
A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít (az értékelés szempontjai nyilvánosak, letölthetőek a Szakértői Bizottság weboldaláról). A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.
Mire jogosult az esélyegyenlőségi szakértő, és hol kell kérelmeznem a bevonását?
- A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő részt vehet a folyamatos figyelemmel kísérés folyamatában: a szervezett megfigyelésen, a szülővel történő egyeztetésen és a lezáró vizsgálaton. (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/ 2013. (II.26.) EMMI rendelet 21§ (7).) A szülő az esélyegyenlőségi szakértő bevonását a Szakértői Bizottság weboldaláról letölthető 1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM c. nyomtatvány "Szülői nyilatkozat A szakértői bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez" c. részében kérheti.
Kaphatok-e időpontot, ha betelefonálok?
- Nem. Időpontot postai úton megküldött, tértivevényes behívó levelünkben tudunk biztosítani, melyet legalább 10 nappal a vizsgálat előtt felad Bizottságunk a szülő / gondviselő számára.
Intézményi pedagógusként, vezetőként kaphatok-e információt a vizsgálat kimeneteléről?
- Nem. A GDPR adatvédelmi titoktartási kötelezettségei miatt nem adunk telefonon információt folyamatban lévő ügyről. Ezzel kapcsolatban érdeklődjenek a szülőknél/gondviselőnél. Amennyiben a szakértői vélemény tartalma ellen a szülő/gondviselő nem kezdeményezett felülvizsgálatot a törvényes időkereten belül, akkor a gyermekkel kapcsolatos partnerek (pl.: Intézmény, előző Intézmény, Tankerületi Központ, stb.) felé megküldjük a szakértői véleményt postai úton.
Elveszítettem a szakértői véleményt, kérhetek-e másolatot?
- Igen, postai úton. "Szakértői vélemény másolat iránti kérelem" nyomtatványunk minden pontjának pontos kitöltésével, s annak postai úton való megküldésével.
Elveszítettem a szakértői véleményt, azt szkennelt formában küldjük már meg!
- Erre nincs lehetőség. A vélemény azáltal nem lenne hitelesítve a tekintetben, hogy az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat. Csak postai úton tudunk másolati dokumentumot küldeni.
Hozhatja-e a gyermeket vizsgálatra rokon (nagyszülő, keresztszülő, nagybácsi, stb.), vagy barát, élettárs, mert pl.: a szülők dolgoznak.
- Ha nem tölti be egyben a hivatalos gondviselő / törvényes gyám szerepét, akkor Nem.
A gyermekkel kapcsolatos vizsgálat miatt a döntést a szülőknek / hivatalos gondviselőnek / gyámnak kell meghoznia, s azt aláírásával hitelesítenie a vizsgálat napján. Más a gyermekkel kapcsolatban nem járhat el hivatalosan. Nevelőszülő esetében a gyermekvédelmi gyám jelenléte is feltétele a szakértői bizottsági vizsgálat lefolytatásának, lezárásának.
Milyen iratokat kell hozni a vizsgálatra?
- A behívólevélben is jelzetteknek megfelelően a vizsgálatra hozzák magukkal saját és gyermekük személyi okmányait, TAJ kártyát, lakcímkártyát, a gyermek oktatási azonosító számát (diákigazolvány/oktatási azonosító kártya), gyámságot, vagy felügyeleti jogot igazoló dokumentációt!
Milyen egyéb dokumentumokat kell hozni a vizsgálatra?
- Amennyiben a gyermek intézménye még nem küldte azt meg számunkra, kérni kell tőlük a gyermekre vonatkozó friss pedagógiai jellemzést, dolgozat másolatokat a behívó levél szerint, júliustól januárig legalább az előző év végi bizonyítvány másolatát, januártól a tanév végéig a félévi bizonyítvány másolatát. Esetlegesen orvosi dokumentumok másolatát, amelyek a vizsgálat szempontjából fontosak.
Miről szóljon a pedagógiai jellemzés?
- A honlapunkon lévő pedagógiai jellemzés alapok az irányadóak.
Milyen hosszú egy vizsgálat?
- Problémától függően egy gyermeket gyógypedagógiai, pszichológiai, esetleg orvosi vizsgálatra is beoszthattunk egy adott napon, annak érdekében, hogy ne kelljen újabb utazást tennie a családnak Bizottságunkhoz. Gyermekük problémájától, valamint munkatempójától függhet egy - egy vizsgálat hossza, így azt megjósolni nem tudjuk. A vizsgálatok tehát összetettek lehetnek, így azok hosszabb időt vehetnek igénybe, ezért javasoljuk, gondoskodjanak gyermekük étellel, itallal való ellátásáról!
Hogyan kell kérni felülvizsgálatot?
- Postai úton, első sorban a gyermekkel foglalkozó, kijelölt intézménynek, a rendeletben meghatározott időszakban, a honlapunkról letölthető dokumentumokkal: felülvizsgálati kérelem űrlap hiánytalan kitöltésével, s az alján található mellékelendő dokumentumokkal (pedagógiai jellemzés, iskolai másolati dokumentumok, stb), valamint az összesítő táblázat felülvizsgálathoz nevű táblázat egyszerre, egy időben történő, postai úton való megküldésével.